Úszni jó! De milyen szempontból?
(Értsd meg a tested: A hát izmai)
Ha gyengék a hátad izmai, menj el úszni! – Össze sem tudom számolni, hogy hányszor hallottam ezt az évek során olyan derékfájdalommal küszködőktől, akik végül hozzánk fordultak. Kérdezem, hogy miért jutottak erre a következtetésre. Általában az orvos tanácsa, de a közhiedelem is így gondolja. És jobb lett tőle? – kérdezem. A válasz kétesélyes; nem, vagy igen, de azért nem múlt el teljesen a panasz…
Az úszás nagyszerű sport, mindenkinek ajánlatos hisz a szív- és légzőrendszert is karban tartja. Az izmokat is természetesen, de nem veszi igénybe a gerinc mély, stabilizáló izmait („a szűzérme izmunkat”). A titok itt van. Nem csak a felületes hátizmok erősítse kell, sőt, elsősorban nem ez szükséges! Olvasd tovább az anatómia részt is!
Miért fáj a hátam?
Látatlanban nem diagnosztizálunk, de annyit bizonyos, hogy a leggyakoribb oka a derék/hát panaszoknak a gerinc instabilitása (instabilitás szindróma). A név beszédes; tulajdonképpen az izmok gyengeségéből fakadóan megváltoznak a terhelési viszonyok a csigolyaoszlopon, így az egyenlőtlenség fájdalmat szül.
Ezért megterhelő például az irodai munka. Ha a hátizmaid gyengék (mindegyiket ideértve), nem tudsz sokáig „szépen” egyenesen ülni, elfáradsz, és az izmaid nem tudják megfelelően elosztani a terhelést a gerinceden. Majd bárhogy ülsz, bármit csinálsz, fáj a hátad.
De hát Te eljársz hetente többször is jógázni, úszni, kettlebellezni, direkt edzel a hátizmaidra. De mégis fáj. Akkor most hogy is van ez?
Egy kis anatómia
A gerinced csigolyákból áll, köztük ízületek vannak (pl. a porckorong – gerincsérvről biztosan hallottál már, olyankor ez az ízület érintett), ezek az ízületek teszik lehetővé, hogy mozgás jöhessen létre a csontok között. A mozgásért felelős szövet pedig az izom. A csigolyaoszlopot sok-sok izom veszi körül. Eddig talán nem olvastál semmi újat. A lényeg viszont ezután jön.
A legmélyebben elhelyezkedő izmok a csigolyákról erednek, és oda is tapadnak. Ezek a legrövidebbek és a legfontosabbak is számunkra a stabilizációban vagy a testünk egyensúlyának megtartásában.
Ezeknek az izmoknak az a feladata, hogy feszülésükkel támasszák a csigolyáidat, távtartóként funkcionálva a gerincedben.
Minderre azért van szükség, mert más hátizmok is csatlakoznak közvetlenül a csigolyáidhoz, azonban ezek már a tested másik pontját kötik a gerincedhez (pl. a széles hátizom, trapézizom). Hosszú nagy izmok.
Nézzük a széles hátizom példáját!
A képen is láthatod, hogy milyen hosszan ered ez az izom, hogy közel a gerinced fele érintett a mozgásában. Ezt a területet köti össze a széles hátizom a felkarcsontoddal.
Ha összehúzódik, ezt a két területet közelíti egymáshoz (pl. amikor falat mászol, húzódzkodsz, vagy csak egyszerűen súlyos tárgyakat mozgatsz a mindennapjaid során).
Ha a fent említett rövid, kis mély hátizmok (szűzérme :)) ellátják a feladatukat, akkor nincs miről beszélni. Van stabilitása a gerincednek.
Azonban ha a csigolyáid között nincs meg a megfelelő távtartás, a széles hátizom össze-vissza „tépázza” a csigolyákat egymáshoz képest, ahogy a képen is láthatod.
Ez persze nem ennyire drasztikus, nem is visszafordíthatatlan, de ha sokszor megismétlődik, fájdalomhoz vezet.
Akkor mit is lehet most tenni?
Kanyarodjunk vissza még egy picit az úszáshoz – miért is nem működik elég hatékonyan? Miért nem old meg mindent, ha gerinctornázol, edzel, TRX-ezel?
A kulcs mindegyik esetben ugyanaz; hogy azokat a fontos távtartó mély hátizmaidat nem tudod használni. A vízben ráadásul a felhajtóerő következtében nem igazán aktivizálódik ez a „szűzpecsenye” izmunk (vagyis a mély hátizmok), hiszen azok a gravitációs erővel szemben működnek. Úgy is hívjuk még: antigravitációs izomzat.
Ha sportolsz, ha mozogsz, a felületesen elhelyezkedő nagy izmokat mindig fogod használni (mint a széles hátizom), hiszen ezeknek a feladata, hogy elmozdítsanak a térben – a harmonikus és egészséges mozgáshoz elengedhetetlen a stabil gerinc.
Egy példa ezen mélyizmok funkciójára, illetve akut zavarára, amit sokan tapasztaltak már; ha kicsit több alkoholt iszunk a kelleténél.
Van az a szint, mikor instabilabbá válik a tartásunk, esetleg valakinek sikerül egész négy pontos támaszig -négykézlábig- leinnia magát, és így megtapasztalni, milyen mikor ezek az agy-ideg-izom kapcsolatok blokkolódnak a törzsstabilizációban…
És itt gyorsan szögezzük is le, hogy ezeknek a nagy izmoknak is nagyon fontos, hogy edzésben legyenek!
De legalább ennyire fontos az is, hogy hátproblémáknál először a mélyen elhelyezkedő, stabilizáló izmokkal foglalkozzunk, és csak utána a nagyokkal. Hiszen a nagy izmok munkáját a kicsik alapozzák meg.
Így ha szűnni nem akaró hátfájdalmaid vannak, amit nem oldott meg egyetlen sporttevékenység sem, ne ijedj meg! Keress fel egy mozgásos szakembert, aki megfelelő stabilizáló terápiával gyorsan helyre tudja állítani a terhelésbeli egyenlőtlenségeket, hogy visszatérhess a szeretett sportodhoz.
Hiszen arra szeretnénk alkalmassá tenni a tested, amire Te használni szeretnéd!
Ezt keresd: szegmentàlis stabilizációs tornaanyag vagy Intelligens Torna, mindezt kiegészítik a McKenzie gyakorlatok és az ún. Fasciaorganizáció is…
Írta: Schweininger Mónika, Kondor Judit
