Mindenki gerincferdülése
“Nincs két egyforma ember és nincs két egyforma gerinc.”
(Kondor Judit)
Oly gyakori téma a gerincferdülés és túl sok gyermeket érint. Ám a felnőttek gerince is ferdült a frontális síkban. Ehhez a témához érdemben hozzászólni nem is olyan egyszerű. A gerincferdülés, vagy scoliosis szakirodalmát már évek óta figyelve, levontam egy következtetést: “ahány ház, annyi szokás” a szakmai megközelítésekben, vizsgálatokban és a mozgásterápiás módszereket illetve pláne.
A Mozgásfilozófiában a testünk tengelye mindig, mindenhogy szemünk előtt volt és lesz. A tengelyünk, vagyis a csigolyaoszlop homloksíkú ferdülése a gerincferdülés, melynek mozgásterápiájában a hozzáértő kollégák által is nagyra becsült Schroth-módszer gondolkodásának alapjaival dolgozunk. Ennek a metódusnak egyébként sokat köszönhet a Mozgásfilozófia mély miofasciális terápiája, az Intelligens Torna és a MoTe is. Minden kollégámnak szívből ajánlom a Schroth megközelítésével való ismerkedést, sőt a Schroth tanfolyamok elvégzését.
A Schroth-módszert egy német hölgy, Katharina Schroth találta ki, még a XX. század közepén, a saját gerincferdülésének segítésére. Majd lánya, aki már okleveles hozzáértőként fejlesztette tovább anyja kiváló módszerét. Németországban szuper hatékonyan működnek a Schroth klinikák. Magyarországon a gyermek ortopédusok is Schroth-terápiát javasolják leginkább a gerincferdülés, azaz a scoliosis mozgásterápiájában.
1. kép: Pixabay
Nézzük meg, hogy mit is jelent pontosan a gerinc ferdülése egy mozgásterapeuta számára!
Az a scoliosis, amit a fent említett Schroth is kezel, nos ez az ún torziós gerincferdülések csoportja. Torziós, azaz a struktúrát érintő elváltozásról van szó. Ez egy ún. csontfejlődési rendellenesség (dysplasia), a csigolyák a saját tengelyük mentén, horizontálisan tekeredettek és még ékcsigolyák is alakulhatnak. Ez az a SCOLIOSIS, ami a definíciója szerint minimum 10° Cobb-nak kell lennie. Gyermekkorban már korán illik észrevenni és mihamarabb elkezdeni a Schroth-ot. A medicinában nevezzük ezen leggyakrabban előforduló frontális gerincferdülést idiopathias scoliosis-nak is (idiopathias= ismeretlen eredetű).
2. kép: Treating scoliosis facebook oldal
Igen, ez a torziós struktúra érthető… De mi van azzal a jelenséggel, amit a Mozgásfilozófia csak így nevez: “mindenki gerincferdülése“?
Ugyanis, ha megvizsgáljuk a felnőtt gerincet, minden esetben találunk gerincferdülést. Méghozzá kis torzióval! Ezek mind a 10° Cobb alattiak és ezek az emberek nem is tudnak arról, hogy van ferdülésük. A fasciális gondolkodásmenet már sejtette erre a “mindenki gerincferdülésére” a választ, és amikor megtaláltam egy 2017-es cikkben publikáltan is, nagyon megörültem. Ez a cikk leírja, hogy a középső miofasciális láncolat, vagy spiral line hozhatja létre ezt a 10° Cobb-nál kisebb, de mindenkinél tesztelhető ferdülést. Tulajdonképpen ez is a mindennapjaink életvitelének, és abban élt mozgáshabitusunknak a műve. Vagyis az, ahogyan használjuk a középső miofasciális láncolatunkat, ahhoz idomul a gerinc is. Gyorsan leszögezve azt, hogy ez a középső láncos ferdülés önmagában véve senkinek semmilyen problémát vagy preathrotikus (kopásos) tényezőt nem jelent. Ez a mindenki-ferdülése inkább mesél arról, hogy mi történt a miofasciális rétegek mozgásfejlődésével, így egy sajátos vonása a gerincünknek, hogy ferdül a frontális síkban is, mint hiba, vagy inkább szexepil. Nem így a torziós scoli’, ahol már a csigolya fejlődésénél megvan a hiba és torzultan alakul ki.
Mi a Mozgásos Testelemzésben (MoTe) az előrehajlás tesztet használjuk (Adams-teszt) a ferdülés detektálásra. Pontosan leírjuk a punktum maximumokat is.
3. kép: Mozgásfilozófia
Miért is fontos erről tudni?
A “mindenki gerincferdülését” azért is érdemes tudni – amellett, hogy igen érdekes-, mert egyértelműen megvezeti a vállöv és a medenceöv szimmetriáját. Azon felül, hogy tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy nem vagyunk szimmetrikusak, ezzel a megvizsgálható, tesztelhető tengelyállapottal is számolni kellene. Méghozzá azért, mert SAJÁTOS, EGYÉNRE SZABOTTAN NORMÁLIS ÁLLAPOT. És ezzel együtt gondolkodni majd felállítani a terápiás célokat, megoldásokat.
Mi terapok, legyünk körültekintőek!
Nos, ha egy jól képzett terapeuta tud bánni a test tengelyének 3D-s ferdeségének következményeivel, akkor nem meglepő az sem, hogy mindezt az egészségesen idomult mintázatot betervezzük a manuális terápiák folyamatába is. Mindenképpen felmérjük a gerinc ferdülését és ehhez mérten számba vesszük a medenceöv, itt is leginkább az iliumok (csípőlapátok), SI (keresztcsonti íz.) ízületre való (de-) formáló hatását. Mert ha ezzel számol a terapeuta, akkor nem esik abba a hibába, hogy hiábavaló manuális manővereket is alkalmaz. Melyek ráadásul hamarosan vissza is alakulnak az eredeti állapotokba. Ilyen megközelítésben az alsóvégtag hosszra is befolyással van a gerinc ferdesége. Kérdés, szükséges-e ilyekor erőszakolni bármilyen asszimetrikus kiegyenlítő kezelésekkel?
(Annyira jó kis vitatéma lehetne ez egy hozzáértő szakmai csoportban…)
4. kép: Mozgásfilozófia
Ez a horizontális popó egy igencsak szembetűnő kép! Talán nem csak azért, mert így is rátekintenünk a páciensre, hanem mert ez a felemás popsi mindenkinél előfordul kisebb nagyobb különbségben. Ez itt véletlenül sem azt jelenti, hogy az egyik farizomzat erősebb, mint a másik! Ez a csípőlapátok horizontális tekeredése miatt ilyen meglepően asszimetrikus. Gondolhatjátok mennyire meglepődött e popsi tulajdonosa a kép láttán!
Kérj meg valakit, aki megcsinálja a te fenekedről is ezt képet! Valóban meglepi egy ilyen kép magunknak! Hála és köszönet ezért a középső izomláncos mozgásminta habitusának.
Láthatod a lenti képen, amin a középső miofasciális láncolat van ábrázolva, hogy a törzsön való lefutása spirális. Ez az egyik horizontális síkú mozgásműködése, amihez az évek alatt muszáj idomulnia a plasztikus csigolyacsontok oszlopának.
5. kép: Myers T. W. (2009) Anatomy Trains Churchill Livingstone, Toronto, 266.o fig. A2.8
Ha megnézzük ezt a középső láncot, rögvest értelmet nyerhet a horizontális síkú csavaró erőbehatással okozott sajátos kicsi ferdülés a gerincünkön.
Mozgásfilozófáljunk!
Tulajdonképpen hasonló ez a kis ferdesége a gerincünknek ahhoz a jelenséghez, ami a domináns végtag miatti természetesen kialakult asszimmetriát jelenti. Az egységes harmónia sajátosságait, a részegységeinek diszbalansza adja. Ettől is mások vagyunk, tényleg nem vagyunk egyformák. Az asszimmetria, a finom torzulások a tökéletesre kreált testünk mozgásfejlődésének természetes része, amit nem csak a belső -, hanem nagyban a külső körülmények szintén befolyásolnak.
A MoTe (Mozgásos Testelemzés) több szempontból is teszteli ennek a középső láncnak a mintáit.
A Mozgásfilozófia mindig a mély miofasciális rendszerhez képest gondolkodik a diszbalanszok rendezésében. Így, e középső láncos mindenki ferdülése is információkat közöl a mozgásfilozófus számára a mély fascialánc stabilizációs feladatának fejlődéséről és imígyen kialakult hatékonyságáról. Vagyis arról informál, kinek milyen a saját megküzdési stratégiája a gravitációban, a földi életében…
Néhány jellegzetessége a mindenki gerincferdülésének:
(a Mozgásfilozófia módszer felmérése és esetelemzése alapján)
- Kicsi, 10°Cobb-nál biztosan kevesebb frontális görbületek
- Gyakori (80-90%) balra konvex CTh (nyaki háti átmenetben) – ez egybehangzó az ún. Levoscoliosis jelenségével
- Nincs összefüggés a felsővégtag dominanciájával
- Jellemzően senki nem tud ezen gerincferdüléséről (nem csoda, hisz ortopédiailag is definiálatlan)
- Felemás fenék
- Scapulothoracalis ritmust befolyásolhatja
- Medenceöv formáját befolyásolja
- Alsóvégtag hosszát befolyásolja
- Minél közelebbi a 10°Cobb-hoz: jellemzően túlhasznált, okos a középső lánca, melyet a mély lánc helyett kompenzatórikusan a stabilizációs mintákra is használ (ez már preathrotikus tényező!). Persze ez az okos, ügyes középső miofasciális lánc, a test lusta mélyizomlánca helyett dolgozik ily szorgosan, és így túl sokszor helyettesítve a mélyizmos csapattársát a testtartásban, a testmozgásokban.
Bármelyik szakember, Mozgásfilozófus megengedheti magának a gondolkodás jogát, ami a tudományos szakmai alapokon nyugvó szerzői önkényt is jelentheti. A „mindenki gerincferdülése” jelensége is emiatt létező. Mert tudunk és merünk gondolkodni a mozgásos test jelenségeiben, mert értjük a mély miofasciális láncolat tartását, sőt antigravitálását, továbbá figyeljük a középső lánc transzferálását a mélytől a felületes felé, a középső láncos helyzetváltoztatással a mozgásban és végül látjuk a felületes miofasciális láncolat lehetőségét egységes, egészséges testhasználatára.
Kondor Judit
Felhasznált szakirodalom:
Ferguson, L.W., 2017 Adolescent idiopathic scoliosis: The Tethered Spine III: Is fascial spiral the key?, Journal of Bodywork & Movement Therapies 21 / 948-97
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14560193/
Levoscoliosis:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/320207#summary
https://scoliosisjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13013-016-0076-9
Neuro Muscular Scoliosis: Scoping Review of conservative physiotherapy options. 12-04-2020 Esther de Ru PT, PPT, OMT, former SEAS therapist
Berdishevsky et al., Physiotherapy scoliosis-specific exercises – a comprehensive review of seven major schools , 2016 Scoliosis and Spinal Disorders 11:20
Knott, P., Musto, J., Thompson, S. et al. (2013) The relationship between scoliosis and balance in a population of adolescents with Adolescent Idiopathic Scoliosis, Scoliosis 8 (Suppl 1), O5