Étrendi stratégiák az egészséges mikrobiom támogatására
– A különleges mikrobiom funkcióiról Szabó Dániel táplálkozás-szakértőnk tollából –
Különösen a nyugati típusú étrend – magas ultrafeldolgozott állati fehérje (pl: felvágottak)-, növényi zsír (pl: margarin)-, illetve alacsony rosttartalom (pl: pékáruk) – olyan baktériumokat táplál, amelyek hatékonyan alakítják át a fehérjéket, és amelyek a legjobban bírják a magas zsírtartalmú ételek hatására kiválasztódó epesavak hatását. A fehérjék és egyes epesavak mikrobiális anyagcseréje olyan melléktermékeket hoz létre, amelyek úgy tűnik, hogy hozzájárulnak a nyugati étrenddel szorosan összefüggő betegségek kialakulásához, beleértve a vastagbélrákot, a szív- és érrendszeri betegségeket és az anyagcserezavarokat. A nyugati étrenddel szemben a komplex szénhidrátokban (pl: édesburgonya) és rostokban (pl: zöldségek) gazdag étrend támogatja a hatékony szénhidrát-fermentáló mikrobiális populációk növekedését. Ezek a baktériumok rövid láncú zsírsavakat és egyéb fermentációs termékeket állítanak elő, amelyek támogatják a bélfal egészségét, és pozitív hatással vannak az immun- és anyagcsere-funkciókra.
Bár a magas zsírtartalmú étrend általában a bél mikrobiomjában bekövetkező negatív változásokkal társul, a különböző típusú zsíroknak eltérő hatása lehet. Úgy tűnik, hogy az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak, például az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav) javítják a mikrobiális egyensúlyt és növelik a gyulladáscsökkentő immunaktivitást a bélben és az egész testben. Ennek oka lehet az immunrendszer és a bélmikrobák fokozott pozitív kölcsönhatása, ami magasabb mikrobiális sokféleséget, fokozott rövid láncú zsírsavtermelést és jobb bélfal védelmi funkciót eredményez.
A főként tejsavbaktériumok által végzett erjesztést évezredek óta az élelmiszerek tartósításáért, valamint az ételeket tartalmazó probiotikus és egészségügyi elősegítő jellegükről ismerik el. Az erjesztett élelmiszer-fogyasztás javíthatja a magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, inzulinrezisztenciát, bizonyos emésztési rendellenességeket, kognitív- és immunfunkciókat, és csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az oszteoporózis és bizonyos rákos megbetegedések előfordulását. Ezenkívül az erjesztett élelmiszerekben jelen lévő élő mikrobák lenyelve probiotikumként működhetnek.
A mediterrán étrend, mint lehetséges megoldókulcs az egészséges bélflórához (is).
Ahogy a nevében is benne van, a mediterrán étrend a mediterrán országokban (például Spanyolországban és Görögországban) fogyasztott tradicionális ételeken alapul. Általánosságban a mediterrán étrend teljes értékű élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségek és „egészséges zsírokban” gazdag ételek napi fogyasztását javasolja, mint például a bőrös lazac, az olívaolaj, a diófélék és a magvak. Bár a mediterrán étrend szív- és érrendszerre, valamint vérnyomásra gyakorolt pozitív hatásait széles körben tanulmányozták, a bélflórával kapcsolatos kölcsönhatásait még nem vizsgálták mélyebben.
Egy amerikai kutatócsoport már megkísérelte összehasonlítani a tipikus amerikai étrend és a mediterrán étrend bélflórára gyakorolt hatását. Mik voltak az eredmények?
A bélflóra diverzitása, illetve a baktériumok száma is növekedést mutatott az amerikai étrendről a mediterrán étrendre való váltásra. A szerzők hozzátették, hogy a bélflóra diverzitás növekedése csökkenti a dysbiosist, azaz a bélflóra egyensúlytalanságát. Habár ez a kutatás rövid távon zajlott, ráadásul kevés résztvevő bevonásával, mégis megnyitotta a kaput a mediterrán étrend bélrendszerre gyakorolt potenciális hatásainak feltárására (túl az eddig bizonyított előnyein). A remények szerint a jövőben nagyobb léptékű vizsgálatokra kerülhet sor, hogy napvilágot lásson az, hogyan befolyásolhatja a mediterrán étrend a bélbaktériumok miliőjét az IBS-ben szenvedő egyéneknél is.
Források:
Eustacchio Montemurno 1, Carmela Cosola, Giuseppe Dalfino, Giuseppe Daidone, Maria De Angelis, Marco Gobbetti, Loreto Gesualdo. What would you like to eat, Mr CKD Microbiota? A Mediterranean Diet, please! Kidney Blood Press Res. 2014;39(2-3):114-23. doi: 10.1159/000355785. Epub 2014 Jul 29.
Shujun Huang 1, Nilubon Kurubanjerdjit 2, Wayne Xu 3. Two Opposing Effects (Yin and Yang) Determine Cancer Progression. Crit Rev Oncog. 2017;22(1-2):143-155. doi: 10.1615/CritRevOncog.2017020882.
Lara Costantini 1, Romina Molinari 2, Barbara Farinon 3, Nicolò Merendino 4. Impact of Omega-3 Fatty Acids on the Gut Microbiota. Int J Mol Sci. 2017 Dec 7;18(12):2645. doi: 10.3390/ijms18122645.
Priscila Silva Figueiredo 1, Aline Carla Inada 2, Gabriela Marcelino 3, Carla Maiara Lopes Cardozo 4, Karine de Cássia Freitas 5, Rita de Cássia Avellaneda Guimarães 6, Alinne Pereira de Castro 7, Valter Aragão do Nascimento 8, Priscila Aiko Hiane 9. Fatty Acids Consumption: The Role Metabolic Aspects Involved in Obesity and Its Associated Disorders. Nutrients. 2017 Oct 22;9(10):1158. doi: 10.3390/nu9101158.
Rejeski J, Wilson F, Nagpal R, Yadav H, Weinberg R. The Impact of a Mediterranean Diet on the Gut Microbiome in Healthy Human Subjects: A Pilot Study. Digestion. 2021;103(2):133-140.
