Ezért is vesszük szigorúan a pácienseink táplálkozását!
Gut–Disc Axis
A bél és a porckorong közötti rejtett kapcsolat
Az utóbbi évek kutatásai egyre világosabban mutatják, hogy a mozgásszervi problémák – különösen a porckorong-degeneráció és a derékfájás – nem értelmezhetők pusztán lokális biomechanikai jelenségként.
A „gut–disc axis”, vagyis a bél–porckorong tengely koncepciója arra hívja fel a figyelmet, hogy a porckorong állapota szoros kapcsolatban áll a bélmikrobiom működésével és az immunrendszer szabályozásával.
A bélrendszer mikrobiális egyensúlya alapvetően meghatározza a szervezet gyulladásos státuszát. Diszbiózis, azaz a mikrobiom egyensúlyának felborulása esetén fokozódik a bélfal áteresztőképessége („leaky gut”), amely lehetővé teszi bakteriális komponensek – például lipopoliszacharidok (LPS) – véráramba jutását. Ez egy szisztémás, alacsony fokú gyulladást indít el, amely nemcsak a klasszikus gyulladásos betegségekben, hanem a degeneratív, kopásos mozgászervi folyamatokban is szerepet kap.
A porckorong – bár sokáig „immunológiailag izolált” struktúrának tekintették – valójában érzékenyen reagál ezekre a gyulladásos mediátorokra. A keringésből érkező citokinek, mint például az IL-1β vagy a TNF-α, elősegítik a porckorong extracelluláris mátrixának lebomlását, csökkentik a hidratációját és gyorsítják a degenerációs folyamatokat. Emellett egyre több adat utal arra is, hogy bakteriális fragmentumok vagy akár élő mikroorganizmusok is megjelenhetnek a porckorong szövetében, ami tovább erősíti a „low-grade infection” hipotézist.
A bélmikrobiom az idegrendszeren keresztül is hat, befolyásolva a fájdalomfeldolgozást és az idegrendszeri érzékenységet. A krónikus gyulladás hozzájárulhat a centrális szenzitizáció – az agyi feldolgozás – speciális testérzet kialakulásához, amely során a fájdalomérzékelés fokozódik, függetlenül a lokális szöveti károsodás mértékétől. Így a hát-, derékfájás nem csupán a strukturális elváltozás következménye, hanem egy komplex neuro–immun–mikrobiális szabályozási zavar manifesztációja.
Mozgásfilozófiai nézőpontból ez a tengely jól illeszthető a test működésének többszintű értelmezéséhez.
A bél és az immunrendszer állapota megfeleltethető a „mély izomlánc” és a bolygóidegen (X. Agyideg, vagy nervus vagus dorsalis) biológiai alapzajának, amely meghatározza a szervezet és a test tengelyének alapregulációját.
A légzésen és a vagus ventrálison keresztül zajló autonóm szabályozás a középső lánc funkciójaként értelmezhető, amely képes modulál ni, átalakítani a gyulladásos folyamatokat.
A felszínen megjelenő mozgásmintázatok, kompenzációk és fájdalomviselkedés pedig a felületes izomlánc szintjén jelennek meg, mint a rendszer látható kimenetei.
Ebből a megközelítésből a porckorong-degeneráció nem pusztán „kopás”, hanem egy olyan rendszerszintű folyamat, amelyben a bél, az immunrendszer, az idegrendszer (vágusz ideg) és a mozgásszervrendszer folyamatos kölcsönhatásban áll egymással. Ennek megfelelően a terápiás megközelítés sem korlátozódhat kizárólag mechanikai beavatkozásokra.
A hatékony intervenció, beavatkozás, vagy terápia magában foglalja a gyulladásos állapot csökkentését, a mikrobiom támogatásán, az autonóm idegrendszer szabályozásán– különösen a mély izomrendszer reedukációján és a légzésen keresztül –, valamint a mozgásmintázatok tudatos újraszervezését által.
A gut–disc axis tehát egy új szemléleti keretet kínál: a gerinc nem elszigetelt struktúra, hanem egy komplex, élő rendszer része, amelyben a belső környezet állapota közvetlenül formálja a szövetek működését és regenerációs képességét.
Hivatkozások
Gut–Disc Axis (alapcikk)
Li, Z., et al. (2022).
Gut–disc axis: A cause of intervertebral disc degeneration and low back pain?
European Spine Journal, 31, 917–925.
https://doi.org/10.1007/
Gut–Brain Axis – alap („landmark”)
Sudo, N., Chida, Y., Aiba, Y., Sonoda, J., Oyama, N., Yu, X. N., … Koga, Y. (2004).
Postnatal microbial colonization programs the hypothalamic–pituitary–adrenal system for stress response in mice.
The Journal of Physiology, 558(1), 263–275.
https://doi.org/10.1113/
Bravo, J. A., Forsythe, P., Chew, M. V., Escaravage, E., Savignac, H. M., Dinan, T. G., … Cryan, J. F. (2011).
Ingestion of Lactobacillus strain regulates emotional behavior and central GABA receptor expression in a mouse via the vagus nerve.
Proceedings of the National Academy of Sciences, 108(38), 16050–16055.
https://doi.org/10.1073/pnas.
Cryan, J. F., & Dinan, T. G. (2012).
Mind-altering microorganisms: The impact of the gut microbiota on brain and behaviour.
Nature Reviews Neuroscience, 13(10), 701–712.
https://doi.org/10.1038/
Mikrobiom és gyulladás / neuroimmun kapcsolatok
Mayer, E. A., Knight, R., Mazmanian, S. K., Cryan, J. F., & Tillisch, K. (2014).
Gut microbes and the brain: Paradigm shift in neuroscience.
The Journal of Neuroscience, 34(46), 15490–15496.
https://doi.org/10.1523/
Foster, J. A., & McVey Neufeld, K. A. (2013).
Gut–brain axis: How the microbiome influences anxiety and depression.
Trends in Neurosciences, 36(5), 305–312.
https://doi.org/10.1016/j.
Sherwin, E., Sandhu, K. V., Dinan, T. G., & Cryan, J. F. (2016).
May the force be with you: The light and dark sides of the microbiota–gut–brain axis in neuropsychiatry.
CNS Drugs, 30, 1019–1041.
https://doi.org/10.1007/
Mikrobiom és fájdalom / gyulladás
Moloney, R. D., Johnson, A. C., O’Mahony, S. M., Dinan, T. G., Greenwood-Van Meerveld, B., & Cryan, J. F. (2016).
Stress and the microbiota–gut–brain axis in visceral pain.
Trends in Molecular Medicine, 22(10), 847–859.
https://doi.org/10.1016/j.
Cani, P. D., & Delzenne, N. M. (2007).
The role of the gut microbiota in energy metabolism and metabolic disease.
Current Pharmaceutical Design, 13(15), 1546–1558.
https://doi.org/10.2174/
Neuroinflammáció és centrális szenzitizáció
Ji, R. R., Nackley, A., Huh, Y., Terrando, N., & Maixner, W. (2018).
Neuroinflammation and central sensitization in chronic pain.
Anesthesiology, 129(2), 343–366.
https://doi.org/10.1097/ALN.
