Mi az a fascia?

Miért a fasciális gondolkodás?

A klinikai állapotok tanulmányozásának legelterjedtebb módja redukcionista, melynek során a probléma kisebb és kisebb részekre bontható, elemezhető. Ez a fajta megközelítés jól alkalmazható olyan tartós betegségek esetén, mint a helyi fertőzés, de kevésbé hasznos, ha a probléma több tényezőből áll és nem feltétlenül tankönyvi eset.

Tehát egy több tényezőből álló, széles körben elterjedt probléma esetén elengedhetetlen a holisztikus szemléletmód alkalmazása, annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el a gyógyításban és a rehabilitációban. (Hodges és mtsai. 2013.)

Miért nem volt eddig előtérben a fascia?

Az egyik oka az, hogy a fascia mindenütt jelenlévő és látszólag rendezetlen természettel rendelkezik, szemben a szabályos izmokkal és az alatta lévő szervekkel.

A másik és fontos oka az elhanyagolásnak, a megfelelő mérési eszközök hiánya volt. Míg a képalkotás lehetővé tette a csontok röntgen, és az izmok elektromiográfiájának részletes vizsgálatát, sok évtizeden át nehézségekbe ütközött a fasciák non-invazív vizsgálata. Például a tensor fasia latae, vagy a lumbális fascia jellemzően 2 mm-nél vékonyabb, ezért túl kicsi ahhoz, hogy ultrahanggal, vagy egyéb klinikailag használt képalkotó eljárással látható legyen. Bár egy terapeuta könnyen kitapinthatja, és a mozgás során a beteg is érezheti. Ezt tanuljuk meg a MaNeFa-n is (többek között…). 🙂

 

A fasciális gondolkodás fontos a hatékonyságunk érdekében?

Az ultrahangmérés fejlődése, valamint a szövettani vizsgálat népszerűvé tette a fasciaorientált kutatásokat (Chaitow és mtsai., 2012).

Többek között az alábbi klinikai területeken tölthet be fontos szerepet a fasciatudomány: manuálterápia, fizioterápia, hegek kezelésére (egy érdekes esettanulmányt találsz ide kattintva), onkológia, műtét és rehabilitáció, valamint a sporttudomány is magába foglalja ezt a témát. (Az első Fascia Kongresszus a “Kötőszövetek a Sportorvoslásban” címmel 2007-ben)

 

Mi is a fascia, tehát?

Az első ’Fascia Research Congress’-ben (2007) javasolt terminológia alapján a fascia, mint minden kollagén rostos kötőszövet, amely test-szinten, tenzionális erőátvitel elemeit képzi. A csontokkal vagy a porcokkal ellentétben nem a sűrűség, hanem a stressz-feszülés terhelése domináns. A fascia sajátos morfológiája ezeken a lokálisan ható erőviszonyokon keresztül változik. (Ha a helyi erők egyirányúan hatnak és nagy terhet jelentenek az adott fasciára, az ín, vagy szalagként fog funkcionálni. Más körülmények között rácsszerű membránként vagy laza rostos kötőszövetként viselkedik.)

A ’fascia’ kifejezés majdnem szinonimája a ’kötőszövet’ fogalmának, habár az orvostudományban a ’kötőszövet’ kifejezés magában foglalja a csontokat, a porcokat és még a vért is, amelyek mindegyike az embrionális mezodermából származik.

De a fascia definícióját véglegesen a Fascia Kutatók Konferenciája Washingtonban tisztázták, 2015-ben:

A megfelelő nomenklatúra kiválasztása függ a fascia megfigyelésétől és mindennek a megközelítésétől. Ha a megfigyelés fókuszában a fascia morfológiája van, akkor a fascia szűkebb definíciója a legjobb, mint ahogy azt a FCAT (Federative Committon Anatomical Terminology) bemutatta. Amennyiben, ha valaki a funkcionális vonatkozásokat szeretné vizsgálni (pl. erőátviteli és szenzoros képességek), akkor a fascia egy tágabb definíciója lehet hasznosabb.

Egy test-szinten összekapcsolt tenziós hálózat.

 

Klinikai összefoglaló:

• Minden testmozgást miofasciális láncok hajtanak végre, amelyek valószínűleg ’egész testláncok’.
• Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, az izmok stabil tartást igényelnek. A törzs stabilitása e feladat előfeltétele. A törzs ezért fontos szerepet játszik az izom teljesítményében.
• Mivel egyidejűleg együtt dolgoznak a miofasciális láncok a mozgás optimalizálása érdekében, ezt a rehabilitáció során is figyelembe kell venni.
• Amikor a miofasciális láncról beszélünk, az izomról és a fasciáról beszélünk. Ezek két eltérő tulajdonságú szövetek, amelyek együtt funkcionálnak. Ha van miofasciális diszfunkció, mindkét szövetet megfelelően kell kezelni.

 

***

1. Stecco, C., 2016 A fascia and the fascial system, Journal of Bodywork and  Movement Therapies 20, 139-140.
2. Schleip, R. és mtsai 2015 Facsia in Sport and Movement. Handspring Publiching, Edinburgh